Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Tippek és tanácsok az őszi-téli évszakravv

Az Ájurvéda elveit követő életmódban a testtípus, az étrend és általában véve a „mi van bennünk” mellett ugyanolyan fontos a „mi van kívül”, a környezetben uralkodó viszonyok, főként az évszak és az időjárás figyelembe vétele, a ritucsarja.
Az Ájurvéda felfogása szerint az évszakos változások is tükrözik és befolyásolják – mind bennünk, mind a környezetünkben – a három dósát, a Vátát, Pittát és Kaphát, azt a három alapelvet, melyek testünk és elménk minden funkcióját irányítva meghatározzák egészségi állapotunkat. Mindegyik évszakot a dósák egyikének megnövekedése jellemzi, így a dósák szempontjából különbözõ évszakokat határozhatunk meg, aszerint, hogy mely dósa hatása domináns a környezetben. Magyarországon három ilyen évszakot különböztethetünk meg (ezek természetesen tájegységenként változhatnak, az alábbi felsorolás az általános jellemzõket veszi figyelembe): A Kapha évszak körülbelül márciustól júniusig tart, jellemzõje a tavasz kellemes hûvössége és a nedvesség, a sok csapadék. A Pitta évszak a forró nyári idõszak, úgy a csapadékos július, mint a szárazabb augusztus és a kora õsz, egészen október közepéig. A Váta évszak a hûvös, szeles idõjárás beköszöntével veszi kezdetét, és a száraz, csípõs téli hidegben csúcsosodik ki; körülbelül novembertõl februárig tart.
Az Ájurvéda elveit követő életmódban a testtípus, az étrend és általában véve a „mi van bennünk” mellett ugyanolyan fontos a „mi van kívül”, a környezetben uralkodó viszonyok, főként az évszak és az időjárás figyelembe vétele, a ritucsarja.
Az Ájurvéda felfogása szerint az évszakos változások is tükrözik és befolyásolják – mind bennünk, mind a környezetünkben – a három dósát, a Vátát, Pittát és Kaphát, azt a három alapelvet, melyek testünk és elménk minden funkcióját irányítva meghatározzák egészségi állapotunkat. Mindegyik évszakot a dósák egyikének megnövekedése jellemzi, így a dósák szempontjából különbözõ évszakokat határozhatunk meg, aszerint, hogy mely dósa hatása domináns a környezetben. Magyarországon három ilyen évszakot különböztethetünk meg (ezek természetesen tájegységenként változhatnak, az alábbi felsorolás az általános jellemzõket veszi figyelembe): A Kapha évszak körülbelül márciustól júniusig tart, jellemzõje a tavasz kellemes hûvössége és a nedvesség, a sok csapadék. A Pitta évszak a forró nyári idõszak, úgy a csapadékos július, mint a szárazabb augusztus és a kora õsz, egészen október közepéig. A Váta évszak a hûvös, szeles idõjárás beköszöntével veszi kezdetét, és a száraz, csípõs téli hidegben csúcsosodik ki; körülbelül novembertõl februárig tart.

 

Az egymásra következõ évszakok új, megváltozott körülményeket, megváltozott törvényeket hoznak a világba, melyek nem csupán öltözékünk megváltoztatását kívánják meg tõlünk, hanem számos életmódbeli változtatást, melyeket „civilizált” életmódunk gyakorta elfeledtet velünk. Az alábbiakban az õszi-téli – Váta – évszakra adunk néhány útmutatót.

 

Az õszi száraz, hideg, szeles idõjárás beálltával a Váta megnövekszik mind a környezetben, mind a testben és az elmében, s hûs változást jelent a nyári Pitta idõszak forrósága után. A Váta dósa változékony, száraz, érdes, hideg, és finom, ezért ilyenkor gyakran tapasztaljuk a Váta egyensúlytalanságának néhány jellemzõ tünetét: hideg a kezünk és a lábunk, kiszárad, megrepedezik a bõrünk, berekedünk, köhögünk vagy az éppen esedékes influenza járványt nyögjük, s olyan problémáink is újult erõvel jöhetnek elõ, mint a székrekedés vagy az álmatlanság. A Váta évszakban ezért a szervezet mûködésének egyensúlyba hozása leginkább a Váta egyensúlyának megteremtését jelenti, nem csupán a Váta típusúak (bár õk azok, akiknek ebben az idõszakban fokozottan kell ügyelniük egészségükre), hanem minden testtípus számára.

 

Pihenés, rendszeresség és meleg

 

Télen a természet is pihen, kövessük mi is a példáját! Jó idõszak ez a visszavonulásra, a csendes szemlélõdésre, elmélkedésre. Mert ahhoz, hogy elõre jussunk, elengedhetetlen a pihenés; mert amikor az egyik lábunk elõre lép, a másik a földön nyugszik. A mozgásért és fejlõdésért felelõs elv, a Váta is csak akkor tudja megfelelõen biztosítani az elõrehaladást, ha elegendõ pihenéssel segítjük egyensúlyát. Ehhez az Ájurvéda a természetes alvást, a Transzcendentális Meditáció nyújtotta stresszoldó pihenést, valamint a Gandharva zene hallgatásának kellemesen harmonizáló hatását tartja a leghatékonyabbnak. Idegrendszerünk nyugalmát szintén segíti, ha TV nézés helyett inkább olvasunk vagy zenét hallgatunk. Kerüljük vagy a lehetõségek szerint mérsékeljük az olyan megterhelõ tevékenységeket, amelyek túlságosan kibillentik a Váta egyensúlyát: ilyenek a túl sok utazás, a rendszertelen napirend, a megfeszített munka. Az éjszakázás és az elégtelen alvás a Váta egyensúlyának leghatékonyabb felforgatója. Térjünk korán nyugovóra, este tíz óra elõtt, még a Kapha dósa uralta csendes, nyugodt idõszakban. A szeszélyes, változékony Vátát kitûnõen egyensúlyozza, ha ügyelünk arra, hogy rendszeresség legyen az életünkben. Kövessünk rendszeres napirendet, olyat, amelyik nem merevséget, de tartást és stabilitást visz az életünkbe. Fokozottan figyeljünk a rendszeres étkezésre: ne hagyjunk ki étkezéseket és lehetõleg együnk mindig ugyanabban az idõben. A testünket érõ hideg, száraz levegõ és szél a Vátát növelve fokozza érzékenységünket a meghûléses problémákra. Az Ájurvéda – és a józan ész is – alátámasztja az édesanyák ösztönét, hogy meleg ruhával védjék gyermekeiket. Tartsuk hát magunkat melegen!

 

A csodatevõ olajmasszázs

 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az abhjanga, az ájurvédikus olajmasszázs fontosságát, mely különösen télen segíthet rengeteget a Váta egyensúlyának és a szervezet ellenállóképességének megõrzésében, valamint a szokásos téli nyavalyák elkerülésében. Vitalizál és nyugtat, frissíti a testet és az elmét, sõt, segít megelõzni a bõr kiszáradását és megrepedezését, mely különösen télen gyakori probléma. Ezenfelül úgy tartják, hogy segít eltávolítani a testbõl a tisztátalanságokat, növeli a testi erõt és az állóképességet, valamint lassítja az öregedési folyamatokat.

 

Így végezzük az abhjangát: Tegyünk három-négy evõkanál szezámolajat egy csészébe, és melegítsük meg egy tál forró vízben, míg a testhõmérsékletûnél egy kicsit melegebb lesz.
 
Elsõként erõteljes, körkörös mozdulatokkal, az ujjbegyeinket használva masszírozzuk meg a fejbõrt. Ezután a tenyérrel és az ujjak belsõ részével masszírozzuk a test többi részét. Finom mozdulatokkal az arcot, a füleket, és a nyakunkat, majd erõteljes, hosszanti mozdulatokkal a karunkat. Az ízületeknél váltsunk át a körkörös mozgásra. Ezután körkörös, az óramutató járásával megegyezõ irányú finom mozdulatokkal dörgöljük meg a mellkasunkat, majd ugyanígy masszírozzuk meg a hasunkat, ez nagyon jó hatású a Váta okozta emésztési problémákra, mint a puffadás. Ezután a hátunkat, a lábunkat, majd nagyon alaposan a lábfejünket masszírozzuk át. Várjunk néhány percet, míg az olaj felszívódik a bõrünkbe, majd könnyedén tusoljunk le, lehetõleg szappan használata nélkül. A bõrön maradó vékony szezámolaj réteg melegen tartja a testet, óvja a Váta egyensúlyát, s az õsi szövegek szerint „ragyogó kisugárzást” ad.

 

Az olajmasszázshoz legkitûnõbb a szezámolaj, melynek minden olaj közül a legjobb az áthatoló képessége, s ez igen fontos, hiszen a kutatások szerint az olajmasszázs leginkább a bõrbe felszívódó olaj által fejti ki hatását. A szezámolaj ezenfelül 40 százalék linolénsavat tartalmaz (minden más olajnál jóval többet), ami segít megelõzni a bõrön található bakteriális fertõzéseket, s hatásos gyulladásgátlónak is tartják, ez magyarázhatja, hogy a rendszeresen abhjangát végzõk közül nagyon sokan tapasztalták izületi problémáik enyhülését. Végül, a linolénsav hatékony rákellenes szernek is tûnik; a legújabb kísérletek szerint a szezámolaj in vitro gátolja a melanomasejtek növekedését. Ha a szezámolaj túlzottan hevítene minket (erre leginkább a Pitták számíthatnak), a kókusz vagy az olíva olaj használata javallott.

 

Étrendünk télen

 

A téli hidegben természetes módon élénkebbé válik bennünk a belsõ emésztõ tûz, az agni. Fût minket, hogy védjen a hidegtõl. Tápláljuk szénhidrátban gazdag, jól megfõtt, olajos ételekkel, hogy elegendõ energiát tudjon elõállítani. Az olajos ételek sokat segíthetnek székrekedés esetén is. Étrendünkben uralkodjanak a Vátát nyugtató édes, sós vagy savanyú ízek. Fogyasszunk bõségesen meleg leveseket, és csökkentsük a száraz, hideg, nyers ételek fogyasztását, s csak minimális mennyiségben együnk hüvelyeseket. Kerüljük a feketeteát, a feketekávét és a dohányfüstöt!

 

Bár a szervezet ilyenkor kívánja a legnehezebb, legkiadósabb fogásokat, ügyeljünk arra, hogy étrendünk tiszta, szattvikus legyen, s ne halmozódjon fel bennünk salakanyag, áma. Ebben segít, ha aromás, kissé hevítõ fûszerekkel ízesítjük ételeinket: gyömbérrel, aszafoetidával, bazsalikommal, szerecsendióval, fahéjjal, köménnyel, kardamommal, szegfûszeggel, ánizzsal, édesköménnyel. Ezek szintén fûtik a szervezetet és segítenek tisztán tartani szöveteinket. Ám tudjunk mértéket tartani: vigyázzunk a túlzott fûszerezéssel! A csípõs íz a tûz mellett a levegõ elemét is tartalmazza, így túlzásba véve a Vátát növeli. A forralt, majd iható hõmérsékletûre hûtött, meleg víz kortyolgatása – akár étkezés közben, akár az étkezések között, félóránként néhány kortynyit fogyasztva – szintén segít melegen tartani a szervezetet, de legáldásosabb hatása az, hogy hatékonyan kiöblíti belõlünk a salakanyagokat. Jót tesznek a meleg italok is, mint a meleg, édes fûszerekkel együtt forralt, édesített tej, a sós vagy az aromás fûszerekkel (gyömbér, fahéj, kardamom) ízesített édes lasszi (egy rész friss joghurt és három rész víz keverékébõl álló ájurvédikus gyógyital).

Tartalomhoz tartozó címkék: Ősz és tél