Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Az új kutatások is megerősítik azt az ájurvédikus intelmet, mely szerint nem tesz jót a kései étkezés a szervezetnek

A modern orvostudomány is elismeri, hogy az emésztést nagy mértékben befolyásolják a természeti ciklusok. Utóbbit az Ájurvéda ősi tudománya is nagy mértékben megerősítette az elmúlt évezredek során.

 Az alábbi cikk szerzője Dr. Allana Polo (San Diegoi Állami Egyetem munkatársa), aki friss tanulmányában rávilágít, hogy a késői órákban elfogyasztott étel káros hatással van az egészségünkre.

 Ezek a késő esti nassolások azon kívül, hogy hátrányosan hatnak a derékbőségünkre, kárt okozhatnak egészségünkben, például a szívünkben is.

A modern orvostudomány is elismeri, hogy az emésztést nagy mértékben befolyásolják a természeti ciklusok. Utóbbit az Ájurvéda ősi tudománya is nagy mértékben megerősítette az elmúlt évezredek során.

 Az alábbi cikk szerzője Dr. Allana Polo (San Diegoi Állami Egyetem munkatársa), aki friss tanulmányában rávilágít, hogy a késői órákban elfogyasztott étel káros hatással van az egészségünkre.

 Ezek a késő esti nassolások azon kívül, hogy hátrányosan hatnak a derékbőségünkre, kárt okozhatnak egészségünkben, például a szívünkben is.

 A Dr. Polo által irányított tanulmányhoz felhasznált kísérlet során muslicákat tanulmányoztak, hogy különféle környezeti okokat derítsenek fel ezzel kapcsolatosan és fényt deríthessenek arra is, hogy van-e okozati összefüggés a kései órákban elfogyasztott étel és a szív egészsége között. Ebben a tanulmányban nem azt vizsgálták, hogy mit fogyaszthatunk, hanem azt, hogy mikor fogyaszthatjuk az ételt.

 Kéthetes muslicákat osztottak két csoportra, az egyik csoportot szokásos étrendhez szoktatták, a kikészített kukoricalisztből akkor és annyit ettek, amennyit kívántak. Míg a másik csoport ételhez jutását korlátozták, mindössze egy-két alkalomra szorították egy-egy tizenkét órás időszak alatt.

 Az elfogyasztott étel mennyisége mindkét csoportban hasonló volt. A három hetes vizsgálati időszak alatt minden muslicánál rögzítették az egészségügyi adatokat, beleértve a súlyukat, valamint szívük egészségét is. Azok a gyümölcslegyek, melyek korlátozottan fértek hozzá az ételhez, erősebb szívvel bírtak és jobb alvási szokásokat vettek fel, illetőleg alacsonyabb testsúlyuk volt, mint azoknak a társaiknak, akik bármikor ehettek.

A vizsgálatokat öt héten át ismételték, és ugyanarra az eredményre jutottak a már idősebb gyümölcslegyek esetében is.

 Miért veszélyezteti derékbőségünkön túl szívünk egészségét is a késő esti nassolás?

 Az emésztőrendszer keményen dolgozik - nap, mint nap - hogy feldolgozza azt az ételt, amit magunkhoz veszünk. Az esti, éjszakai böjt hatására – azaz, amikor 19 óra után már nem fogyasztunk ételt – jobban esik a jól megérdemelt pihenés is.

 A gyomornak több órára van szüksége, hogy kiürüljön. Az a vacsora vagy uzsonna, melyet 19 óra után fogyasztunk el, már nem kap elegendő időt, hogy a gyomrunkból még azelőtt kiürüljön, hogy elaludnánk.

Ez az esti, ún. szakaszos böjt jó a testnek, különösen az olyan személyek esetében, akik túlsúlyosak vagy magas a vérnyomásuk.

Őseink rendszeresen tartottak olyan időszakokat, amikor nem vettek magukhoz szilárd táplálékot, ezáltal természetesen járultak hozzá, hogy a szervezet befogadja az elfogyasztott ételt. A böjt szabályozza a szervezet éhségérzetért felelős hormonjait, melyek miatt számos ember szembesül napjainkban az elhízással.

 Ez úgy működik mint egy „reset” gomb a testen, mely esélyt ad a méreganyagoktól való megtisztulásra és szabályozza az inzulinszintet. Ez a „szusszanásnyi” szünet a szervezet számára lehetővé teszi, hogy az éjszakai alvás sokkal nyugodtabb, pihentetőbb legyen.

 Számos egyén mozgásszegény életmóddal küzd, és komoly kalóriamennyiséget vesz magához 19 óra után is. A szervezet az így elfogyasztott ételt zsír formájában tárolja, hiszen nincs elég ideje, hogy elégesse azt, mielőtt aludni térnénk.

 Ezen felül még ott van a szív egészségének kérdése is, melyet a kutatók is fontosnak tartanak, és további vizsgálatok tárgya ezért.  Egy másik előtanulmány szerint – melyet embereken végzett kísérlettel támasztottak alá – azon férfiak körében, akik késő este nassoltak, jóval nagyobb arányban (55 százalékuknál) alakult ki koszorúér betegség.

 A tanulság tehát az, hogy igyekezzünk a nappali órákban étkezni. A leghasznosabb egészségügyi tanács az, hogy étkezéseinket a nappali órákban tegyük, hogy a nap végén a szervezetnek még legyen elegendő ideje az étel feldolgozására, és a pihenésre.

 Az étkezést követő könnyebb emésztést javítja a Digest Plus Special tabletta (Dizomap, MA 154) és a Digest Plus tea. Ezen készítmények szabályozzák az emésztés tüzét, az „Agni”-t, melynek megfelelő szintje biztosítja a jó étvágyat és a jó emésztést, szabályozza a megfelelő gyomorsav szintet, csökkenti a gázképződést, támogatja a máj és a hasnyálmirigy működését. Segítségével csökken szervezetünkben az „Ama” szintje. Különösen javasoljuk fogyasztásukat kiadós étkezést követően.

Az ételek minőségét tekintve a kevésbé értékes táplálékok éjjeli fogyasztása különösképpen fáradtságot idézhet elő a fiziológiában, és hajlamossá tesz minket a bizonyos fajta élelmiszerek utáni sóvárgásra. A késő esti nassolás kiiktatása napi ritmusunkban nem csupán derékbőségünket kíméli, de szívünk egészségét is javítja.

Az esti nassolás elhagyásában nagy segítséget jelentenek a illetve Be Trim II. (MA 1007) tabletta, valamint a Meda tea. Ezen készítmények értékes és fő gyógynövény összetevője a Gymnema sylvestre – ájurvédában ismert nevén „a cukor gyilkos” (madhu- vinashi: az édes elpusztítója). Csökkenti a szénhidrát utáni vágyat, és az éhségérzetet is, így könnyebb elkerülni a csokoládé és sütemények kísértését.

A gyógynövény hatásai:

• étvágycsökkentő és szénhidrát felszívódást gátló

• elnyomja az édes ételek ízét, és így a vágyat is ezen ételek után

• segít a vér normál cukorszintjét egyensúlyban tartani

• szabályozza a testsúlyt

• szabályozza a cukor iránti sóvárgás mértékét

• egyensúlyozza az egészséges koleszterinszintet

Tartalomhoz tartozó címkék: Életmód